Bárányhimlő
A bárányhimlő esetén egészséges gyerekek között a komplikációk nem ritkák, általában 1:50 arányban fordulnak elő. A leggyakoribb a hólyagok elfertőződése, sokkal ritkább a vírus okozta tüdőgyulladás vagy agyvelőgyulladás. A veszélyeztetettek között sokkal nagyobb a komplikációk előfordulása, sőt a halálozás is. Az újszülöttek bárányhimlőjének halálozása a 30%-t is elérheti, míg ha a terhesség korai szakaszában következik be fertőzés a magzati károsodások esélye nagyon nagy, a végtaghiánytól a vakságig terjedhet. Leukémiás gyermekek varicella halálozása még a mai korszerű kezeléssel is 7% körül van. Ugyancsak sokkal súlyosabb, és több komplikációval jár a felnőttek megbetegedése.
Miért ajánlom az oltást:
Sajnos nem tudhatjuk, kerül-e gyermekünk, vagy a környezetében élők immunszupresszív állapotba (csecsemőkor, tartós szteroid kezelés, kemoterápia), mely alatt a fertőzés védőoltás hiányában nagy szenvedést okozhat, de akár könnyen végzetessé válhat.
A European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC) kiadta 2015-ös ajánlását az uniós tagországok számára a gyermekkori általános varicella vakcináció bevezetésével kapcsolatban. A több, mint ötven oldalas dokumentum legfontosabb megállapításait összefoglaló sorozatunk második részét olvashatják.
Az első varicella vakcinát 1974-ben, Japánban fejlesztették ki az úgynevezett OKA-törzsből. Jelenleg több monovalens és kombinált vakcina van forgalomban Európában. A vizsgálatok szerint mindkét vakcina típus magas immunogenitással rendelkezik a varicellafertőzéssel szemben, a hatásosságuk kiemelkedő súlyos fertőzésekkel szemben, kissé alacsonyabb a kevésbé súlyos esetekben.
A kétadagos vakcináció magasabb szerokonverziós arányt és hatásosságot eredményez, mint az egyadagos oltás. A 6-12 héttel az elsődleges immunizációt követően adott második dózis hasonló antitest-választ vált ki, mint a 3-6 év után adott második dózis.
A monovalens és kombinált vakcinák tolerálhatósága általában jó, eltekintve a lázgörcs fokozott kockázatától (egy további eset 2600-2700 oltásonként) a 12-23 hónapos kor között alkalmazott kombinált MMRV-vakcina első dózisát követően a külön alkalmazott MMR és varicella oltáshoz viszonyítva.
A WHO ajánlja a rutinszerű varicella vakcinációt gyermekkorban ott, ahol a betegség jelentős közegészségügyi és szocioökonómiai problémát jelent, a vakcina megfizethető, illetve magas szintű és fenntartható oltási lefedettség (≥ 80%) érhető el. Az MMRV előnye, hogy két oltás beadását biztosítja egy vizit alkalmával, ami segítheti a magas lefedettség kialakulását.
Az egy- vagy kétdózisú varicella vakcinációval kapcsolatos posztmarketing vizsgálatokat befolyásolhatják periodikus exogén expozíciók, ahogyan ezt több elemzés is felveti, előrevetítve, hogy az áttöréses varicella esetek gyakorisága magasabb lehet, mint a klinikai vizsgálatok során tapasztalt, mivel egy magas lefedettségű populációban kisebb az esély, hogy természetes expozíció hatására erősödik meg a vakcina által kiváltott védelem.
A varicella immunizációs program kialakításakor figyelembe kell venni, hogy a WHO európai régióinak országaiban a kanyaró eliminálásához 95%-os vakcinációs lefedettséget kellett elérni két adag MMRV-vakcina beadásával minden népességcsoportban a teljes földrajzi területen. Ugyanakkor monitorozni kell a varicellaoltás hozzáadása által az MMR-lefedettségre gyakorolt esetleges negatív hatást is, és lépéseket tenni ennek kiküszöbölésére.
A varicella oltási program implementálásakor a vakcinadózisok ajánlott számát is figyelembe kell venni. A legtöbb tanulmány az egyadagos védőoltás esetén igazolja a varicellaterhelés csökkenését, ugyanakkor az egyadagos oltási rend nem teljesen gátolja meg a járványok kitörését. Mind az MMRV, mind az MMR+V oltás esetében a kétadagos oltási rend magasabb szerokonverziós arányt és nagyobb hatékonyságot eredményez. Ezenkívül az egyadagos varicella-vakcinációs stratégiák esetén többször beszámoltak a betegek átlagéletkorának emelkedéséről (hatról kilenc évre) járványok során. Kétadagos oltási rend esetén nem állnak rendelkezésre hasonló adatok.
A varicella oltás hatásosságát 85%-ra becsülik, ami számottevő sikertelen elsődleges vakcinációhoz vezet. A védőoltások adagjai közötti rövidebb intervallummal elkerülhető lenne az áttöréses varicella kialakulása. Ugyanakkor azokon a területeken, ahol a vírus vad típusa jelen van, a természetes immunerősítés fontos tényező lehet a sikertelen másodlagos vakcináció csökkentésében. Szintén figyelembe kell venni a jelenleg alkalmazott immunizációs rendszereket az egyes országokban. Az Egyesült Államokban például a 4-6 éves korban beadott második oltásról az alapján döntöttek, hogy az egyadagos program esetén az óvodás korcsoportban alacsony volt az incidencia és kevés járvány volt, szemben az iskoláskorúaknál tapasztalt magasabb incidenciával.
Egy másik fontos tényező az oltás óta eltelt idő. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a vakcina hatásossága egy 14 éves időszak során sem gyengült, illetve nem volt összefüggés az áttöréses varicella aránya és a vakcináció óta eltelt idő hossza között.
Összességében a kockázati csoportok vakcinációját leginkább az fenyegeti, hogy különböző okok miatt nehéz elérni ezeket a csoportokat. Serdülőkorúak esetében például nehézséget okoz, hogy ritkán kerülnek kapcsolatba egészségügyi szolgáltatókkal, kivéve ha – az egyébként költséghatékony – iskolai oltási programokban vesznek részt. Az általános gyermekkori egyadagos vakcinációs program igazoltan csökkenti a varicella megbetegedések által okozott terhelést, de nincs hatással az áttöréses varicella előfordulására. A két dózist alkalmazó oltási program esetében sikerült tovább csökkenteni az áttöréses varicella gyakoriságát, és teljes kontroll alá vonni a betegséget.
Európában és az USA-ban végzett felmérések azt igazolják, hogy a rutinszerű varicella-vakcináció bevezetését követően gyors csökkenés tapasztalható a betegség incidenciájában, a szövődmények vonatkozásában, a hospitalizált betegek arányában és a halálesetek számában. Több országban számoltak be fokozott vakcina-hatásosságról, amikor két dózist alkalmaztak egy helyett.
A varicella megbetegedések száma még olyan helyeken is csökkent, ahol mérsékeltnek számít az oltási lefedettség. Ugyanakkor a szuboptimális lefedettségi arányok (< 80%) miatt az idősebb korosztályokban emelkedhet a varicella incidenciája, ezért a WHO ajánlja a vakcinációt azon országok számára, ahol elérhető a 80%-os vagy afeletti vakcinációs lefedettség.
Forrás: European Centre for Disease Prevention and Control. Varicella vaccination in the European Union. Stockholm: ECDC; 2015
Szülőknek ajánlott oldalak, további információk: