Embedded Files
A védőoltások súlyos megbetegedések és tragédiák megelőzését szolgálják. Mivel a betegségekkel és szövődményeikkel a hétköznapokban közvetlenül ritkán találkozunk, ezért hajlamosak lehetünk a védőoltások jelentőségét elfedni. De miért is oltunk az egyes betegségek ellen?
2014.03.01.-2015.07.21. között 66 Bexero (Meningococcus B elleni), 161 Neisvac- C, 120 Nimenrix, 7 Menveo, 6 Menjugate, 20 Meningitec oltást adtunk be, annak érdekében, hogy csökkentsük az esélyt a gyerekek Meningococcus fertőzésére.
2014.03.01.-2015.07.21. között 256 Twinrix junior, 12 Havrix junior, 8 Havrix adult, 8 Engerix B oltást adtunk be, annak érdekében, hogy csökkentsük az esélyt a gyerekek májgyulladás fertőzésére.
2014.03.01-2015.07.21. között 35 Encepurt, 167 FSME-t adtunk be a gyerekekeknek, hogy kullancs okozta agyvelőgyulladástól megvédjük őket.
2014.03.01-2015.07.21. között 85 MMR, 66 Tetraxim, kb. 300 Pentaxim kötelező oltásokat adtunk be, hogy megvédjük őket a diftéria, a torokgyík, a tetanusz, a gyermekbénulás, az Hib okozta agyvelő és gégefedő, a kanyaró, a mumpsz, a rubeola ellen.
Mióta vannak az egyes védőoltások?
•Tuberkulózis (gümőkor): 1921 - 1930 (BCG)
•Diftéria (torokgyík): 1912 (Di-)
•Pertussis (szamárköhögés): 1922 (Per-)
•Tetanusz (merevgörcs): 1941 (Te-)
•Mumpsz (fültőmirigy gyulladás): 1968 (M) – HU: 1991
•Morbilli (kanyaró): 1912 (M) – HU: 1x 1969, 2x 1989 (2002 óta csak behurcolt eset volt itthon)
•Rubeola (rózsahimlő): 1966 (R) – HU: 1991
•Haemophilus influenzae B (gégefedőgyulladás, agyhártyagyulladás): 1991 (Hib) – HU: 1998
•Poliomyelitis (gyermekbénulás): 1957-58 (IPV, 1959 OPV, 1992 IPV+opv, 2006 IPV)
•Hepatitis B (vírusos májgyulladás B): (HBV) – HU: 1999
•Humán papilloma vírus (méhnyakrák): 2006 (HPV) - 2013 ingyenes
•Neisseria meningitidis (gennyes agyhártyagyulladás):2005 (meningococcus) -
•Streptococcus pneumoniae (középfülgyulladás, tüdőgyulladás stb.): 2007 (PCV-13)
•Respiratory syncitial virus: 2008-09 (RSV)
•Varicella (bárányhimlő) : (VZV) – HU: 2003
TBC
•A legismertebb eset (amit a köznyelv általában csak TBC-nek hív) az, ha a tüdőben van TBC. Ez főképp a felnőttek esetén népegészségügyi probléma.
•A legveszélyesebb a szervezetben szóródott formája, melynek egyik típusa a TBC-es agyhártya-gyulladás, elsősorban gyerekeket és immungyenge személyeket betegít meg (idősek, hajléktalanok, leukémiások, kemoterával kezeltek stb.)
•A legismertebb eset (amit a köznyelv általában csak TBC-nek hív) az, ha a tüdőben van TBC. Ez főképp a felnőttek esetén népegészségügyi probléma.
•A legveszélyesebb a szervezetben szóródott formája, melynek egyik típusa a TBC-es agyhártya-gyulladás, elsősorban gyerekeket és immungyenge személyeket betegít meg (idősek, hajléktalanok, leukémiások, kemoterával kezeltek stb.)
Merevgörcs (tetanus, ejtsd: „tetanusz”)
A tetanusz (merevgörcs) baktérium okozta, igen súlyos, magas halálozású betegség. A kórokozó rendszerint földdel szennyezett seben át jut be a szervezetbe és ott mérget (toxint) termel. Fertőzési veszélyt jelent az állati harapás, az égés, a vágott vagy szúrt seb is. A tetanusz toxin súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek. Különösen magas a halálozás a csecsemők és az idős felnőttek között. Az újszülöttek leggyakrabban a köldök fertőződése révén betegednek meg, ha az édesanya nem védett, vagy ha a köldökcsonkot nem tisztán kezelték. Hazánkban 1951–ben még közel 500 halálos áldozata volt a fertőzésnek. 1942 óta oltanak tetanusz ellen. Jelenleg évente 1-2 eset fordul elő. A megbetegedettek idősek, akik gyermekkorukban még nem kaptak védőoltást. Tetanuszra gyanús sérüléskor először alaposan ki kell tisztítania sebet. A fertőzés kockázatát a sebet ellátó orvos dönti el. Tetanusz elleni emlékeztető oltást kell kapnia annak, akinek 5 éven belül nem volt tetanusz elleni oltása. Lásd www.oek.hu lakossági tájékoztató
Járványos gyermekbénulás (poliomyelitis epidemica, ejtsd: „poliomielitisz epidemika”)
A poliovírust a tünetmentes ürítő vagy beteg terjeszti. Széklettel szennyezett tárgyak (étel, ital) révén vihető át. A betegség legtöbbször tünetmentes vagy enyhe légúti és emésztőszervi tünetekkel zajlik. A bénulásos forma újabb lázkiugrást követően, agyhártyagyulladással és változó kiterjedésű izomgyengeséggel, majd izombénulással jár. A bénulás egy izmot is érinthet, de akár nyaktól lefelé minden mozgató idegre kiterjedve légzésbénulást is okozhat. Hazánkban, az oltás bevezetése előtt évente 2 000 megbetegedést jelentettek, a fertőzöttek 2%-a meghalt. 1959-ben vezették be az oltásokat. 2006 óta csak elölt vírusokat tartalmazó oltóanyagokkal történnek a védőoltások hazánkban
Lásd www.oek.hu lakossági tájékoztató
Szülőknek ajánlott oldalak, további információk:
http://www.hgye.hu/wp-content/uploads/WHCA_VaccinationFlipbook_Hungarian_Rev1.pdf
Torokgyík (diphteria, ejtsd: „diftéria”)
A diftéria (torokgyík) nyálcseppekkel terjedő, baktérium okozta fertőző betegség. A kórokozó a torokban, rendszerint a mandulákon vagy más nyálkahártyán tapad meg és vaskos, szürkés lepedéket hoz létre. A baktérium mérget (toxint) termel, ami a véráram útján az egész szervezetbe eljut. A diftéria toxin a szívet, az idegrendszert és a vesét iskárosítja. A diftéria okozta halál a szívizom károsodása vagy a gége elzáródását követő fulladás miatt áll be. Ahol nincs védőoltás, igen sok gyermek hal meg ebben a betegségben. Magyarországon 1938-ban még több mint 5 ezer fertőzést és 300 halálesetet jelentettek. 1938-tól kezdve minden gyermeket kötelezően oltanak diftéria ellen. Oltott személyekben a baktérium nem tud betegséget létrehozni. Lásd még: www.oek.hu lakossági tájékoztató.
Szamárköhögés (pertussis, ejtsd: „pertusszisz”)
A pertusszisz (szamárköhögés) kínzó köhögéssel, húzó, hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség. Az anyától származó védelem bizonytalan, ezért az egészen fiatal oltatlan csecsemők is megbetegedhetnek. Utóbbiak között van a legtöbb haláleset a légúti és az idegrendszeri szövődmények következtében. Minden nyolcadik fertőzöttnél tüdőgyulladás, minden huszadiknál agyi károsodás léphet fel. Kétszáz betegből egy meghal. Idősebb gyermekek a betegséget könnyebben vészelik át. A védőoltások bevezetése előtt súlyos járványok léptek fel: 1951-ben 25 ezer, 1953-ben 57 ezer megbetegedés fordult elő. Hazánkban 1953 óta oltják a csecsemőket szamárköhögés ellen, melyet 6 éves és 11 éves korban megismételnek. Az elmúlt évtizedben jelentősen megszaporodott a felnőttkori szamárköhögések száma. Ennek egyik oka lehet, hogy a gyermekkori oltások nem adnak életreszóló védettséget. Emiatt kidolgoztak olyan kombinált oltóanyagot felnőttek számára, mely tetanusz - szamárköhögés és diftéria ellen (Boostrix, Boostrixpolio) - legalább - újabb 10 évig véd. lásd.: www.oek.hu lakossági tájékoztató.
http://www.youtube.com/watch?v=VX98aiYpmW4
Haemophilus influenzae b (Hib) okozta súlyos fertőzések
•Cseppfertőzéssel terjedő baktérium, mely főleg, az 5 éven aluliak körében okoz súlyos, az életet is veszélyeztető betegségeket: gennyes agyhártyagyulladást, a gégefőgyulladását (epiglottitis) és véráramfertőzést (sepsis). 1998 óta oltják a csecsemőket a betegség ellen. Felnőtteket akkor veszélyeztet ez a baktérium, ha a lép működése károsodott, vagy lépeltávolítás történt.
•Az oltóanyag tetanusz - diftéria- szamárköhögés és gyermekbénulás elleni összetevőket is tartalmaz. Lásd www.oek.hu lakossági tájékoztató
Pneumococcus
•Az újabb, csecsemőknek is hatékony ún. konjugált oltás –az orr-garatban csökkenti hordozást
•A pneumococcus baktérium elleni oltással középfülgyulladás, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás és agyhártyagyulladás előzhető meg. Beneda Attila szerint az eddig az ajánlott kategóriába tartozó oltást szinte valamennyi két éven aluli gyerek megkapta.
•Azért kell a kötelezők közé tenni, mert ahol nem gyermekorvos az alapellátó, ott volt alacsonyabb az átoltottság, holott ott a betegség kockázata még nagyobb (rosszabb szoc helyzet, stb..)
Page updated
Report abuse